Rekordokat döntött a pénteki vihar, Szentesen még tornádó is pusztított
Kékestetőn 8 centi eső esett, Balatonszemesen pedig 121 kilométeres óránkénti széllökéseket mértek.
Kékestetőn 8 centi eső esett, Balatonszemesen pedig 121 kilométeres óránkénti széllökéseket mértek.
A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.
Teljesen megváltozhat az elektromos járművek megítélése, ha a gyakorlatban is olyan jó lesz a kínai Greater Bay Technology új akkumulátor-technológiája, mint ahogy állítják: ez pár perc alatt optimális hőmérsékletűre tudja melegíteni a telepet, ami így hidegben is gyorsan töltődhet fel. Méghozzá tényleg sebesen, akár 1000 kilométeres hatótávot is elérve.
A fosszilis tüzelőanyagok több mint egy évszázada tartó égetése egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez vezetett, ezek pedig egyre veszélyesebbé váltak a természetre és az emberekre nézve a világ minden régiójában.
Bekövetkezett az, amire kutatók figyelmeztettek: az erdők már nem képesek elnyelni a klímaváltozást is "fűtő" szén-dioxidot.
Többen is megsérültek amiatt a forgószél miatt, ami szerda este csapott le Németországra. Több sérültet a parton sodort el a szél, vagy a tornádó által felkapott tárgyak találták el őket.
Bár nem egyszerű átlátni, hogy mitől és hogyan alakul ki egy olyan trópusi vihar, mint az USA-t sújtó Ida hurrikán, a kutatók abban egyetértenek, hogy a legrosszabbra kell készülnünk. Hisz minél melegebb a víz és a levegő, annál nagyobb eséllyel alakulnak ki és lesznek egyre súlyosabbak ezek az időjárási szélsőségek.
Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén jártunk, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.
Amit nem a tavaszi fagyok vittek el, azt az aszály és az elmúlt időszak csapadékos időjárása tette tönkre. A károk óriásiak.
Nehéz számszerűsíteni, mekkora anyagi kárt okoz közvetlenül a klímaváltozás. A kutatók legújabb módszerei szerint a klímaváltozás következtében kialakuló Harvey hurrikán legalább 67 milliárd dolláros kárt okozott.